A fluoridról kimutatták, hogy beépül a fogakba és ellenállóbbá teszi őket a szúvasodással szemben. Ennek az az alapja, hogy a fogak anyagát alkotó hidroxiapatit kristályokban a hidroxil csoportot lecserélhetjük fluoridra, és így egy ellenállóbb fluorapatit vegyületet kapunk. A fluorapatit természetesen is előfordul egyes élőlényekben (pl. cápa fogában) de az emberben nem. A mesterségesen bevitt fluorid a gyerekek fogainak fejlődését képes megváltoztatni, melynek pozitív és negatív következményei is vannak. A pozitív eredmény a kétség kívül ellenállóbb fogzománc. A negatív hatások jelentősen függenek a bevitt fluorid mennyiségétől. A túlzott fluoridbevitel fluorózishoz vezet, ami a fogak zománcrétegének hibájával jár. Enyhe esetben ennek eredménye a fehér, krétaszerű foltok megjelenése. Nem ismerjük még azokat a fogfejlődési folyamatokat melyek a fluorapatit beépülés során módosulnak, de az örlőfogak mélyebb barázdái lehet, hogy ennek következményei. A kemény fogfelszín, a mély barázdák komoly kockázatot is jelentenek, mivel az épnek tűnő zománc alatt a fogak a mély barázdából kiindulva észrevétlenül nagy mértékben elszúvasodhatnak. A fluoridnak, a fluoridos fogkrémeknek fájdalomcsillapító hatása is van. A dentincsatornákba benyúló idegsejtek a fluoridtóltól menekülve visszahúzódnak, ezért a fájdalom csak később jelentkezik, mikor a sérülés már mélyebb.
A fluorid hatását pontosan megítélni azért is nehéz, mert (mint a gyógyszeriparban nem ritkán) üzleti érdekek erősen befolyásolják a "tudományos" eredményeket, ha másként nem is, a kedvező eredmények publikálásának támogatásával. Elgondolkoztató azonban, hogy az emberi szervezet nem épít be fluorapatitot a fogba, pedig meg tudná tenni.